A semmi közepén,

A magány tengerén,

Elindult egy hajó,

A hajó fedélzetén,

A szívem messze zakatol.

A szenvedés szélén,

A szorongás tetején,

Megállt a hajó,

S szívem leszállt.

Nem csak le szállt,le is állt,

S szívemre az örök nyugalom talált.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.