Kezdhetném azzal, hogy nagy nehezen rávettem a hétvégén magam és lementem a Tiszára és nem is volt rossz. Nem döglöttem meg a napon, órákig csak röpiztünk, kicsit pancsoltunk, napoztunk, pasi mustrát is tartottunk és a legfontosabb és legmeglepőbb, hogy jól éreztem magam a bőrömben. Nem érdekeltek a hurkáim, hogy esetleg nem áll jól a fürdőruha.. jól éreztem magam és imádtam az érzést. Persze, mint mindig valami jónak elrontója is van, egy másik érzés, amit ma éreztem, amikor leértünk a körösre. Semmi kedvem nem volt lemenni, nem hogy strandolni és mégis fantasztikusra sikeredett a nap. Igaz rám tört a féltékenységi roham, de a varázslatos, elbűvölő elégedettség is, már ha lehet ilyen szavakkal illetni...  :) Lényeg, kellett egy félóra, néhány röpke pillantás és rögtön jó kedvem lett és megint jól éreztem magam. Hmmm, az ilyen spontán pillanatoktól az egekben érzem magam. Hiába vagyok rohadt fáradt, nem fogok tudni aludni, mert az érzés nem hagy nyugodni. Minek lefeküdni aludni, ha félő, hogy holnapig nem marad meg ez a fantasztikus érzés, hogy a semmivel is boldog tudok lenni! Hülyén hangzik,  sajnos ezt érteni kell, tudni kell a háttérinfót, úgy igazán átérezhető. Az egésznek a lényege, hogy fantasztikusan éreztem magam az elmúlt napokban a Tisza homokpartján!!! :D

The reason why I like it... ohh I don't know ;) Maybe the original is better than the Sigma remix. But it's just my opinion. :) 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.