A szám mosolyra húzódik,

De a szemem könnyben áll.

Az álarcom mögött egy

Szomorú lélek áll.

Sírva ébredek,

Ki vagyok,mit teszek,

Csak azt szeretném,

Hogy tényleg szeressenek.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.